Kérdés: Miért idézi C. S. Lewis-t kedvez?en? Nincs tisztában Lewis nem biblikus hitvilágával, ...

Kérdés: Miért idézi C. S. Lewis1-t kedvez?en? Nincs tisztában Lewis nem biblikus hitvilágával, f?leg azokkal a dolgokkal, amelyeket a Levelek Malcolmhoz c. m?vében írt?

Válasz: Nem tudtam Lewis Levelek Malcolmhoz c. m?vér?l. Ez eléggé lehangoló. Lehet, hogy ez egy olyan könyv, amit Lewis röviddel a halála el?tt írt, amikor egyre inkább a katolikus egyház felé fordult? A halottakért való imádkozása, a tisztítót?zbe vetett hite és a test valóságos feltámadásának tagadása súlyos eltérések a biblikus keresztyénségt?l. Állítása, hogy egyes pogányok is „Krisztushoz tartoznak, anélkül, hogy tudnának róla”, eretnekség. Soha nem olvastam el teljesen a „Keresztyén vagyok” (Mere Christianity) c. könyvét (és azt is több, mint 30 évvel ezel?tt), és nem emlékszem, hogy észrevettem volna a hibákat, amelyekre Ön rámutatott.

Mindenben, amit Lewis-tól olvastam, mindig voltak részek, amelyek zavartak engem (hogy nekünk is „istenekké” kell válnunk, ami a teista evolúció nyilvánvaló hirdetése; a Tao; hogy Merlin, a varázsló, Isten szolgája; az elragadtatás elhanyagolása, stb.), de figyelmen kívül hagytam ezeket, mert olyan sok kit?n? felismerése volt. Össze vagyok zavarodva: hogyan férhet meg ennyi világosság ekkora sötétséggel? A liberálisoknál, a modernistáknál, a pozitív megvallást („positive confession”2) eretnek hirdet?inél és társaiknál ritkán találok annyira értékelhet? éleslátást, hogy elolvassam ?ket, de Lewisnál sokat találok. Ez zavarba ejt?. Soha nem ajánlanám Schullert3, Peale-t4, Hagint5 vagy Copeland6-et, a legkisebb mértékben sem. Szinte semmi nincs, amiért el lehetne ismerni ?ket. De Lewis, úgy t?nt, sokkal többet tud nyújtani. Vajon ajánlhatom-e ?t, felhívva a figyelmet a hibáira?

El fogok gondolkodni azon a kérdésen, amit Önt?l kaptam. Vissza kell mennem Lewis bizonyos könyveihez (Az emberiség felszámolása, A fájdalom kérdése, Csodák, a Nagy válás, Isten a tárgyalóteremben7 és sok máshoz is, amelyekr?l úgy éreztem, sok jó dolgot ír benne) és újra kell olvasnom ?ket, ezúttal kritikusabban. Köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmemet.

1. Clive Staples Lewis (1898-1963) huszadik századi író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai m?vek írója; akinek irodalmi munkásságában barátjához, J. R. R. Tolkienhoz hasonlóan nagyot alkotott, ?t nevezzük a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának. A Narnia krónikái c. könyvét a Disney stúdió is feldolgozta.
2. E tévtanítás lényege, hogy az embernek hatalma van a saját életében történtek fölött, tehát nem mindegy, hogy mit beszél. Amiképpen a Teremt? szólt hittel a teremtéskor, és az lett, amit mondott, úgy az ember, aki az ? képére van teremtve, valóságot teremthet az életében a kimondott szavaival. E tévtanítás gyökerei az okkult New Age filozófiából jönnek („law of attraction”, a vonzás törvénye), ami a pozitív gondolkodásban is megjelenik.
3. Robert Harold Schuller (1926-) nyugdíjba vonult amerikai televíziós evangélista, lelkipásztor, író, aki arra bíztatja az embereket (hív?ket és hitetleneket egyaránt), hogy higgyenek az álmainkban és valósítsák meg ?ket.
4. Norman Vincent Peale (1898-1993) lelkipásztor és író volt, a "pozitív gondolkodás" szül?atyja.
5. A hit szava keresztény teológiai irányzat (Word of Faith Movement) tanításai f?ként, de nem csak E. W. Kenyon, F. F. Bosworth, Gordon Lindsay, Kenneth E. Hagin, Kenneth Copeland nevéhez f?z?dnek. A legismertebb témák: Egészség és gazdagság evangéliuma (Health and Wealth Gospel), Pozitív megvallások (Positive Confession).
6. Kenneth Copeland (1936-) amerikai író, zenész, televíziós evangélista, a jólét-evangélium hirdet?je.
7. A felsorolt könyvek eredeti angol címei: The Abolition of Man, The Problem of Pain, Miracles, The Great Divorce, God in the Dock.