C.S. Lewis1, írásaira oly jellemzõ világos éleslátással figyelmeztetett arra, hogy nem sikerült különbséget tenni Isten Igéjének modern terjesztése és a modernizmus között. Azt állítja, hogy az elõzõ veszi a változatlan és megváltoztathatatlan bibliai igazságot, modern nyelvre ülteti át és a jelen korra alkalmazza. Az utóbbi, ezzel éles, de gyakran fel nem ismert ellentétben a világ legújabb divatjaiból és hóbortjaiból vesz kölcsön és keresztényiesített nyelvbe öltözteti a bibliai igazságot, kombinálva csalóka ötleteivel.
A „keresztény" pszichológia képviseli a modernizmus leghalálosabb és ezzel egy idõben a legvonzóbb és legnépszerûbb formáját, amivel a gyülekezetnek valaha is szembe kellett néznie. Azok, akik visszautasították azt a kísértést, hogy a Biblia értelmezését Darwinhoz2 igazítsák, megadták magukat egy még halálosabb tévhitnek, ti., hogy Freudot3 és Jungot4 beépítsék a keresztyénségbe. Megdöbbentõ, hogy ma oly sokan a legodaadóbb evangéliumi vezetõk közül, annak érdekében, hogy „relevánsak” legyenek, az elme tudományát (a „Science of Mind”5-ot) hirdetik, úgy, hogy ezt még csak fel sem ismerik. A pszichológia már egy ilyen erõs és mindent átható befolyással van a keresztyénségre – a szemináriumokra, bibliaiskolákra és fõiskolákra, missziós szervezetekre, a rádióra, a televízióra, az egyházi vezetésre és minden más keresztyén intézményre, csakúgy, mint a gyülekezetekre – olyannyira, hogy a felhívást, mely megkérdõjelezi a keresztyén pszichológiát, úgy veszik, mint maga a keresztyénség elleni támadást. Ez annál is inkább meglepõ, mivel „keresztyén” pszichológia nem létezik. Ezt a tény rendkívül egyszerû bizonyítani: menjen csak be bármelyik könyvtárba, vagy könyvesboltba, és nézze meg bármelyik pszichológia tankönyv tárgymutatóját. Nem fogja egyikben sem megtalálni a „keresztyén pszichológia” címszót.
A legtöbb keresztyén tévesen úgy gondolja, hogy van egy azonosítható tudásanyag, az úgynevezett „keresztyén pszichológia”. Ez egyszerûen nem igaz. Nincs keresztyén, aki elismerten egy szinten állna Freud-dal, Junggal, Rogers6-szel, Maslow7-val, és társaikkal, és aki egy úgynevezett „keresztyén pszichológia” iskolája megalapítója lenne. Még keresztyén pszichológusok sem ismernek el egy ilyen iskolát sem, és minden bizonnyal nem találhatunk semmilyen keresztyén pszichológiai tankönyvet sem. Beszélhetünk rogers-i terapeutáról, freudi pszichoanalitikusról, vagy a követõikrõl vagy számos pszichológiai iskola kombinációjának követõirõl (mint például a behaviorista, humanista, transzperszonális, stb.) De keresztény pszichológia? Ilyen nem létezik.
Akkor mit is jelent ez a kifejezés? Mi az úgynevezett „keresztyén pszichológia”? Ez egyszerûen ilyen vagy olyan formában a Bibliával ellentétes, istentelen humanisták által kifejlesztett világi pszichológia, amelyet most keresztyén nyelvezettel láttak el. A „keresztyén pszichológusok egymás között sem értenek egyet. Különbözõ, egymásnak is ellentmondó világi pszichológiai iskolák követõi. Az tagadhatatlan, hogy ez a forrása minden „keresztyén pszichológiának”. Bruce Narramore8 például azt írja: „Sok keresztyén, olyan humanista pszichológusok hatása alatt, mint Carl Rogers és Abraham Maslow, kezdték látni az önszeretet és az önbecsülés iránti szükségletüket.”
Narramore elismeri, hogy az evangéliummal szemben álló istentelen humanisták voltak azok, akik a keresztyén pszichológusoknak a Biblia a gyülekezet számára mindeddig ismeretlen értelmezését adták. Ugyanez igaz minden fogalomra, amelyet a keresztyén pszichológián keresztül hoznak be csábítóan a gyülekezetbe. Azt feltételezik, hogy mi örülünk annak, hogy a Biblia megbékélt a humanizmussal, és csodálatosan bebizonyosodott, hogy egyetértés van a Biblia és Freud, Jung és társai elméletei között! És arra kérnek minket, hogy fogadjuk el ezt az „új betekintést” Isten Szent Igéjének igazi jelentésébe, egy olyan betekintést, amelyet Krisztus keresztjének ellenségei dolgoztak ki.
Mielõtt elhinnénk ezt a gyanús forgatókönyvet, jól tennénk, ha komolyan vennénk azt a sok nem keresztyén pszichológust és pszichiátert, akik figyelmeztetnek, mint amilyen E. Fuller Torrey (a világ egyik legelismertebb kutató pszichiátere): „A pszichiátria hajlandó volt megszentelni értékeit az orvostudomány szent vizével és felajánlani azt, mint a „mentális egészség” igaz hitét. Ez egy hamis Messiás.”
Ha a gyülekezet vissza akar térni a biblikus keresztyénséghez, meg kell tisztítania önmagát a pszichológiai elméletektõl és terminológiától. A pszichoterápia valójában egy rivális vallás, amit nem lehet a keresztyénségbe beépíteni. Miután semmi értékeset nem tud nyújtani senkinek, még kevésbé a keresztyének számára, egyszerre félrevezetõ és romboló. Hatásait el kell távolítani a gyülekezetbõl. Nincs szükségünk tanácsadásra a gyülekezetben. Valójában ez az egyik legnagyobb szükséglet, de biblikusnak és nem pszichológiai tanácsadásnak kell lennie.
Egyre több világi pszichológus és pszichiáter mutat rá könyvekben, cikkekben és elõadásokban szakmájuk csõdjére. Milyen megdöbbentõ az, hogy azok, mint egykor vezetõ támogatói is elhagyják a süllyedõ hajót, a keresztyének úgy ugranak fel a fedélzetére, mintha az Noé bárkája lenne. TBC
Title in English: Christian Psychology - Part One